Kisbodak és környéke – tudástár
Nevek, történetek, tényadatok a Szigetközről, a kisbodaki ágrendszerről és úgy általában a Dunáról és a VÍZÜGY munkájáról – Kertész József vízügyi szakértő és a Szigetköz egyik legnagyobb ismerője tolmácsolásában

Kertész József
vízügyi szakértő, projektvezető

Feneketlen-tó
A képet a természetvédelmi szempontból is értékes vizes élőhelyen a Feneketlen tónál Kisbodakon készítettem 2024.08.25-én.
A tó egy XIX. század végi árvízi gátszakadás következtében kialakult nagy mélységű kopolya* helyén található. Vízellátását a revitalizált hullámtéri vízpótló-rendszer biztosítja, amely az ökológiai igényeknek is megfelelően működik.
- Kopolya: kiskút, gyalogkút, gödörkút, juhászkút; áradások folytán víz alá kerülő természetes mélyedés.

A holtfa szerepe, biodiverzitás
A holtfa az erdei élőhelyek kulcsfontosságú eleme a biológiai sokféleség megtartása miatt. Ez fontos a Duna menti galériaerdők természeti folyamatai szempontjából is. Ezt a képet a Mosoni-Duna jobb partján 2024.08.14-én készítettem Mosonmagyaróvár város belterületi szakasza mellett!

Szent Kristóf szobor és híd
A Győr-Moson-Sopron vármegye értéktárában szerepel a Szigetközi hullámtéri és mentett oldali vízpótlórendszer.
A vízenjárók védőszentjéről elnevezett Szent Kristóf vízszintszabályozó műtárgy és híd a Duna folyam szigetközi szakaszán, a revitalizált jobb parti mellékágrendszerében Kisbodak község külterületén található. Ezt a képet 2024.07.29-én készítettem.

Árapasztó surrantó az Öregszigeti Duna-ágon
Szigetközben található a Duna folyam főmeder jobb partján, a hullámterén Kisbodak község külterületén, az Öregszigeti Duna-ág végében az árapasztó szerepet ellátó surrantó. A szigetközi hullámtéri mellékágrendszerek revitalizációja részeként 1995 óta működök.
Ezt a képet 2024.04.22-én készítettem.

Öregszigeti Duna-ág
Szigetközben a Duna folyam jobb parti mellékág-rendszereinek revializációja eredményeként, 1995 óta kedvező vízi állapotok jellemzik az Öregszigeti Duna-ágat.
Ezt a képet 2024.10.08-án készítettem.

A 2004 évben Kisbodaknál emelt kopjafa
A kopjafát a vízügyi igazgatóság állította a 2004. évben, Császári Domonkos fafaragó készítette, Bükkszentkereszten. Kisbodaknál 1954. július 15-én 12 óra 40 perckor szakadt át az árvízvédelmi töltés.

Liba tó a Televényi Duna-ágon
A Televényi Duna-ág jobb partján a legújabb szigetközi térképeken már ezen a néven szerepel ez a természetvédelmi szempontból értékes vizes élőhely a Kisbodaki Liba-tó. A régi TSZ libatelep helyének a közelében található, Külső-Lószigetben az Ökörakoli torkolatától kezdődve a Macska-sziget mellett húzódik.
Állóvizes biotóp.
Ezt a képet 2024.06.12.-én készítettem.

Ördög-árok torkolati szakasza, Dunasziget-Kisbodak
Közép-szigetközben, Dunasziget és Kisbodak község külterületén található a természetvédelmi szempontból értékes vizes élőhely, a Nyáras-szigeten végig húzódó, és a Spelláki Duna-ágba betorkoló Ördög-árok.
Ezt a képet 2024.06.12-én készítettem.

Öregszigeti belső tó
Közép-szigetközben, Kisbodak község külterületén az Öregsziget belsejében található a természetvédelmi szempontból nagyon értékes vizes élőhely. E terület közelében él a számtalan védett növény és állatfaj között a fokozottan védett fekete gólya is. Emellett ez a vizes élőhely nagyban javítja a térségben az árvízlevezetés feltételeit is.

Kisvesszősi Duna-ág
Szigetközben a Duna folyam jobb parti mellékágai közé tartozik a revitalizált a kisbodaki Kisvesszősi Duna-ág. Ennek a Szent Kristóf hídon átvezető folyószakasznak az érdekessége, hogy egy része mesterséges átvágás során keletkezett az 1980-as évek végén. Ekkor kötötték össze a Nagyvesszősi Duna-ágat az Agg-Dunával annak érdekében, hogy a hullámtéri Duna-ágak alsó szakaszai is vizet kaphassanak. A mellékág érdemi vízpótlása 1995 májusa óta biztosított. Ekkor készült el a Dunakiliti fenékküszöb és a Szent Kristóf vízszintszabályozó műtárgy is. Ezt a képet 2024.08.25-én készítettem Kisbodaknál.

A kisbodaki belterületi tavak
A település belterületén lévő kis tavacskák meghatározzák a település arculatát és szerkezetét. Az utak a tavak partján húzódtak, a házak a magasabb pontokon épültek. Így alakult ki a falu zegzugos térképe. A rehabilitált tavak ma ökológiai céllal, horgászati hasznosítással kuriózumként állnak a település belterületén.
Szigetközben a Duna folyam főmedréhez közel eső szigetközi települések belterületein belül, így Kisbodak község belterületén is, egészen az 1950-as évek közepéig több helyen még állandó vízborítású területek voltak. A település belterületi útjai a belső tavak külső szegélyeit követve húzódtak. A településen a felső néhány méter vastag fedőréteg alatt, mintegy 200 méter vastagságban rendkívül jó vízáteresztő képességű homokos kavics található. Ebben a vízáteresztő rétegben a Duna folyam főmedrével együtt alakult ki a mindenkori talajvízszint. A Duna folyam térségi szakaszának a hajózási célú folyószabályzásáig, valamint a Pozsony és Győr közötti egységes árvízvédelmi védvonal teljes kiépítéséig, 1905-ig viszonylag kicsi, csupán 2-3 méter volt a Duna folyam főmeder éven belüli vízszintingadozása. Ennek megfelelően a belterületi részeken kialakuló talajvízszint is kedvező adottságokat teremtett. Ekkor csak a nagyvizes időszakokban kellett a fakadóvizeket elvezetni csatornákkal, és a szélső esetekben szivattyúzással. A belső tavakat közel állandó víztükör jellemezte és egészséges szűrt tiszta fakadóvíz táplálta!
Ezek a belterületi tavak hozzátartoznak a település táji képéhez.

Sarkantyú a Dunán
A hajózási célú beavatkozások között a Duna folyam keresztirányú folyószabályozási művei közé tartozik a sarkantyú.
A vízépítési terméskőből épített keresztirányú művek tengelyének iránya általában közel merőleges a sodorvonalra. A sarkantyú kisvízi szabályozási mű, a domború oldali zátonyképződéseket elősegítő, illetve megkötő, valamint a vizet a sodorvonal felé terelő létesítmény. A sarkantyúk magassága a tövénél a hajózási és szabályozási kisvízszint fölött állandó. Koronája a szabályozási vonaltól a sodorvonal felé lejt és a hajóút szélénél érintőlegesen csatlakozik a mintaszelvényhez. Kiépíteni csak a hajóút széléig szabad. A sarkantyúknak a partba való bekötésénél partbiztosítást építenek.
Ezt képet Szigetközben a Duna folyam 2828,1 fkm-ben Kisbodak község külterületén a Nagybodakkal (SK) szemközti jobb partról készítettem 2024.01.04-én.

Nováki-csatorna
Kristálytiszta, felülről lefelé csökkenő hozamú víz a Nováki érben
Szigetközben az erősen kanyargó régi Duna-ágak helyén húzódik az összesen 54 km hosszúságú Zátonyi-Duna és a Nováki csatorna. Ez fordított, azaz felülről lefelé csökkenő vízhozamú. Felül gravitációsan bevezetnek mintegy 4-5 m3/sec-nyi vizet és mire az alsó szakaszára érkezik, ez az érték már csak mintegy 1,5 m3/sec. A többi elszivárog. Novápusztára érkezése előtt már a finom kolloid szemcsék is kiülepedtek, a vize kristálytiszta.